Pánikroham és pánikbetegség:
van kiút!
-
Venczli Tamás
Az élet kiszámíthatatlansága sokszor váratlan és megmagyarázhatatlan érzéseket kelt bennünk, amik gyakran pánikroham formájában jelennek meg.
Különösen, amikor a félelem hirtelen és erőteljesen tör ránk.
Ha már éltél át olyan pillanatokat, amikor a szíved őrült tempóban vert, a légzésed elakadt, hirtelen a semmiből mellkasi fájdalom jelentkezett és az izzadságcseppek végigcsorogtak a hátadon, tudod, milyen bénító lehet a pánikroham.
Ezek a pillanatok nem csak a testet, hanem a lelket is próbára teszik.
Cikkünk abban nyújt segítséget, hogy jobban megértsd, mi történik ilyenkor veled, és hogyan léphetsz fel hatékonyan a pánikrohamokkal szemben.
Ássuk is bele magunkat jobban a pánikroham és a pánikbetegség témájába!!
Mi az a pánikroham, vagy pánik?
A pánikroham hirtelen fellépő, átmeneti félelemérzetet és erős testi reakciókat okoz olyan hétköznapi, veszélytelen helyzetekben, amelyek önmagukban nem jelentenének valós fenyegetést.
A pánikroham legtipikusabb tünete, hogy elkezdünk izzadni, miközben nehezen kapunk levegőt és furcsa mellkasi szorítást érzünk, illetve azt, mintha a szívünk ki akarna ugrani a mellkasunkból.
Ez egy rettenetes és ijesztő állapot.
Sokan ilyenkor azt hiszik, hogy szívrohamuk van.
A pánikrohamok a pánikbetegség fő jellemzői, de más betegségek mellett is előfordulhatnak, vagyis ha az alábbiak legalább egyikétől szenvedsz, akkor is tapasztalhatod rendszeresen.
- Szorongásos zavarok.
- Hangulati zavarok.
- Fóbiák.
- Pszichotikus zavarok.
- Szerhasználati zavarok.
- Traumához és stresszhez kapcsolódó zavarok.
- Bizonyos egészségügyi állapotok.
Noha a pánikroham önmagában nem jelent közvetlen veszélyt az egészségre, az ismétlődő rohamok komolyan rontják az életminőséget, és hosszú távon további problémákat is okozhatnak – ezért kimondottan fontos a pánikbetegség kezelése.
Mi a különbség a pánikroham és a szorongásos roham között?
A szorongásos rohamok általában akkor alakulnak ki, amikor valaki konkrét stresszhelyzetbe kerül, és ezek a rohamok lassan, fokozatosan erősödnek. Ezzel szemben a pánikrohamok teljesen váratlanul, hirtelen csapnak le.
Bár a szorongás is okozhat fizikai tüneteket, mint a gyors szívverés vagy a gyomorgörcs, ezek a tünetek általában enyhébbek, de hosszabb ideig tartanak. A pánikrohamnál viszont a tünetek sokkal intenzívebbek, ám csak rövid ideig tartanak.
Mi a pánikbetegség?
A pánikbetegség egy olyan szorongásos zavar, amely során az ember több alkalommal is váratlan pánikrohamokat él át.
Ezek a rohamok bármikor hirtelen, minden előjel nélkül jelentkezhetnek, és nem valamilyen más mentális vagy fizikai probléma következményei.
A pánikrohamok gyakran úgy tűnnek, mintha semmi konkrét ok nem váltaná ki őket.
Fontos megérteni, hogy nem mindenki lesz pánikbeteg, aki átélt már pánikrohamot. Vannak, akiknél egyszer fordul elő, míg másoknál többször is, de ez nem jelenti automatikusan, hogy pánikbetegségük van.
Milyen gyakoriak a pánikrohamok?
Magyarországon a pánikrohamok előfordulása hasonló a nemzetközi tendenciákhoz, de pontos hazai statisztikák nem állnak rendelkezésre.
Azonban a nemzetközi kutatások alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság körében is a felnőttek körülbelül 2-3%-a szenvedhet pánikbetegségben, és ennél magasabb lehet azoknak az aránya, akik élete során legalább egyszer tapasztalnak pánikrohamot.
A szorongásos zavarok, beleértve a pánikbetegséget is, világszerte gyakoriak, és Magyarországon sem ritkák. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) adatai szerint a mentális zavarok, köztük a szorongásos betegségek, a leggyakoribb pszichiátriai problémák közé tartoznak hazánkban.
Az életstílus, a stressz, a gazdasági és társadalmi helyzet mind hozzájárulhat a pánikrohamok és a pánikbetegség előfordulásához Magyarországon is.
A pánikroham tünetei
A pánikroham hirtelen következik be, és a tünetek általában 10 percen belül érik el a csúcspontjukat, majd rövid időn belül enyhülnek.
A pánik fizikai tünetei közé tartoznak:
- Mellkasi fájdalom
- Szapora szívverés
- Légzési nehézségek, például hiperventilláció, légszomj
- Remegés
- Hidegrázás
- Hányinger
- Izzadás
- Bizsergés vagy zsibbadás az ujjakban vagy a lábujjakban
Emellett az alábbi érzelmi és mentális tüneteket is tapasztalhatod:
- Intenzív rettegés
- Fulladás vagy légszomj érzése
- Félelem az irányítás elvesztésétől
- Halálfélelem érzése
- Derealizáció (a valóságérzet elvesztése) vagy deperszonalizáció (az önmagadtól való eltávolodás érzése).
A pánik rendkívül kellemetlen és ijesztő lehet.
Ha megtapasztaltad már a pánikroham tüneteit, fontos, hogy orvoshoz fordulj és felkeress egy egészségügyi szakembert, aki hivatalos diagnózist adhat, és kizárhatja az esetleges mögöttes fizikai okokat.
Mennyi ideig tart egy pánikroham?
A pánikrohamok általában 5 és 20 perc között tartanak, de egyes betegek akár egy órán át tartó rohamokról is beszámoltak.
Mi a pánikroham oka?
A szakértők még mindig próbálják kideríteni, miért kapnak pánikrohamot egyes emberek, és miért alakul ki náluk pánikbetegség, míg másoknál nem.
Az agyunk és az idegrendszerünk nagyon fontos szerepet játszik abban, hogyan reagálunk a félelmekre és a szorongásra, vagyis hogyan érezzük és kezeljük ezeket az érzelmeket.
A kutatók úgy vélik, hogy az agyunkban van egy speciális rész, amit amygdalának hívnak, és ez felelős azért, hogy feldolgozza a félelmeinket és más érzelmeinket. Néha azonban ez a rész nem működik úgy, ahogyan kellene, és ez okozhat pánikrohamokat. Az amygdala hibás működése miatt az agyunk túlságosan erős félelmi reakciót adhat olyan helyzetekre is, amelyek nem jelentenek valós veszélyt.
Ezen kívül a kutatók azt is gondolják, hogy bizonyos anyagok az agyban, mint a gamma-amino-vajsav (GABA), a kortizol és a szerotonin, amelyek fontosak az érzelmi egyensúly fenntartásában, néha nincsenek megfelelő arányban jelen. Ha ezek az anyagok nem megfelelően működnek együtt, akkor ez szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az ember gyakrabban tapasztaljon pánikrohamokat. Ezek az egyensúlyhiányok megzavarhatják azt, ahogyan a testünk és az agyunk a stresszre és a félelemre reagál.
- Családi kórtörténet: A szorongásos zavarok, beleértve a pánikbetegséget, gyakran családon belül öröklődnek. Ha valamelyik közvetlen családtagod (biológiai testvér, gyerek vagy szülő) pánikbeteg, akkor 40%-kal nagyobb esélyed van arra, hogy nálad is kialakuljon a betegség.
- Mentális egészségi állapotok: Azok, akik szorongásos zavarokkal, depresszióval vagy más mentális egészségi problémákkal küzdenek, hajlamosabbak a pánikrohamokra.
- Káros gyermekkori élmények: Ezekolyan negatív élmények, amelyek 1 és 17 éves kor között történnek. Ezek az élmények általában traumatikus események és hozzájárulhatnak a pánikrohamok és a pánikbetegség kialakulásához.
A pánikroham és a pánikbetegség lehetséges kiváltó tényezői
Azt már tudjuk, hogy a pánikrohamokat sok esetben intenzív szorongás és a(z ön)kontroll elvesztésétől való félelem jellemzi, amely során erős testi és pszichés tünetek is jelentkezhetnek.
A pánikrohamok megjelenése sokszor összefüggésben van a hétköznapi életben felmerülő kihívásokkal, hirtelen változásokkal és a hosszú távú stresszel – olyan szituációkban is előfordulhat, amelyek korábban nem váltottak ki ilyen reakciókat. Gyakori, hogy a munkahelyváltás, költözés vagy akár egy új kapcsolat kezdete szorongással jár, és egy váratlan pánikroham formájában is felszínre törhet.
Az állandó stressz, amelyet például túlterhelő munkahelyi feladatok vagy anyagi gondok okoznak, szintén szerepet játszhat a pánikbetegség kialakulásában.
A túlzott koffeinfogyasztás, ami szívdobogás-érzést és nyugtalanságot eredményezhet, gyakori kiváltó tényező, csakúgy, mint az alkohol, amely fokozhatja a szorongásérzetet.
Érdemes tudni, hogy bizonyos gyógyszerek mellékhatásként is okozhatnak pánikrohamokat, különösen, ha a szorongásra való hajlam már megvan az egyénben. Ezek mellett olyan hétköznapi szituációk, mint a tömegben való tartózkodás, egy új szociális helyzet vagy akár egy fontos beszélgetés előtt érzett nyomás is elindíthat egy pánikrohamot.
Mit tegyünk pánikroham esetén?
Bár a pánikrohamot nem lehet azonnal megállítani, de vannak olyan lépések, amelyekkel kezelheted a tüneteket, amíg a roham el nem múlik. Ezek közé tartozik:
- Mélylégzés gyakorlása: A hiperventilláció, amely a pánikrohamok egyik tünete, fokozhatja a félelmet. A mélylégzés segíthet csökkenteni a roham során fellépő tüneteket. Lélegezz be lassan, mélyen és óvatosan az orrodon keresztül, majd lassan fújd ki a levegőt a szádon keresztül. Csukd be a szemed, és koncentrálj a légzésedre. Amilyen egyszerűnek hangzik, olyan hatékony.
- Tudatosítsd, hogy pánikrohamod van: Ha felismered, hogy pánikrohamot élsz át, és ez nem egy súlyos egészségügyi vészhelyzetet, az segíthet csökkenteni az átélt félelmet. Emlékeztesd magad arra, hogy a roham csak átmeneti, és hamarosan véget ér.
- Izmaid ellazítása: A szorongásos rohamok során gyakran megfeszülnek az izmaid. Koncentrálj arra, hogy egyesével lazítsd el az izomcsoportjaidat, ez segít csökkenteni a feszültséget és a jelenben maradni.
- Tudatosság gyakorlása: A pánikroham során elidegenedhetsz a valóságtól vagy a saját testedtől. Gyakorold a tudatosságot, és összpontosíts a jelen pillanatra, hogy gondolataidat középpontba helyezd és újra kapcsolatba lépj a valósággal.
Fontos, hogy ha gyakran tapasztalsz pánikrohamokat, kérj szakértői segítséget!
A pánikroham és pánikbetegség kezelése
A pánikrohamok és a pánikbetegség kezelésére nagyon hatékony lehet a pszichoterápia, a gyógyszeres kezelés, vagy a kettő kombinációja. A kezelés időtartama attól függ, milyen súlyos a probléma, és hogyan reagálsz a kezelésre.
Pszichoterápia
A pszichoterápia (beszélgetésterápia) különféle kezelési módszereket foglal magában, amelyek célja, hogy segítsenek az érzelmi, gondolati és viselkedési minták azonosításában és megváltoztatásában.
Különösen hasznos pszichoterápiás módszerek a pánikrohamok és a pánikbetegség kezelésében:
- Kognitív viselkedésterápia (CBT): Ebben a terápiatípusban egy mentális egészségügyi szakemberrel beszélgetsz a gondolataidról és érzelmeidről. A pszichológus segít azonosítani a pánikrohamokat kiváltó tényezőket, hogy megváltoztathasd a gondolkodásodat, viselkedésedet és reakcióidat. Ahogy a kognitív viselkedésterápiának köszönhetően megtanulsz másként reagálni ezekre a kiváltó okokra, a rohamok csökkenhetnek, és végül teljesen megszűnhetnek.
Gyógyszeres kezelés
A pánikrohamok és a pánikbetegség kezelésében segíthetnek a következő gyógyszerek:
- Antidepresszánsok: Bizonyos antidepresszánsok segíthetnek csökkenteni a pánikrohamok gyakoriságát vagy súlyosságát.
- Szorongásoldó gyógyszerek: A szorongásoldó szereket, különösen a benzodiazepineket, gyakran írják fel a pánikrohamok kezelésére és megelőzésére. Ezek a gyógyszerek segítenek csökkenteni a szorongást, de fennáll a függőség kockázata, ezért óvatosan kell őket alkalmazni.
Alternatív megoldás pánikbetegség és pánikroham ellen
A pánikbetegség és a pánikrohamok gyakran megnehezítik a mindennapi életet, és sokan keresnek olyan megoldásokat, amelyek természetes módon segítenek enyhíteni ezeket a tüneteket.
Az alternatív terápiák között egyre nagyobb figyelmet kap a hangterápia, amely a rezgések és a hangok gyógyító erejét használja a szorongás és a pánikrohamok kezelésére.
Ez a módszer az emberi testre és lélekre gyakorolt nyugtató hatásával képes csökkenteni a stresszt és elősegíteni a mélyebb relaxációt, ami hozzájárulhat a pánikrohamok gyakoriságának és intenzitásának csökkentéséhez.
A hangterápia különösen hasznos lehet azoknak, akik nyitottak a holisztikus megközelítésekre, és szeretnék kiegészíteni a hagyományos kezeléseket.
Ha érdekel egy természetes, mellékhatásoktól mentes módszer, amely segíthet a szorongás és a pánikbetegség kezelésében, érdemes megismerkedned a hangterápia világával.
További információkért és a terápia részleteiért kattints ide >>>
